kedd, május 01, 2007

Megint Paul

Nekem úgy tűnik a nők szeretnek nagyon előre gondolni és valami cél felé haladni, egy bizonyos kor fölött legalábbis.


Ha valaki megmondaná, hogy mi legyen a cél ami felé érdemes haladnom, hát esküszöm lelkesen haladnék...de eddig mindenki olyan kiábrándító ötletekkel állt elő.
Én meg persze nagyon félek attól, hogy bebizonyosodik, az élet mégiscsak ilyen kicsi kis nyavalya és nem több és a kurva nagy előadás amire várok, nos, az elmarad.
Ó nem, a jegyek nem visszaválthatók.

8 megjegyzés:

  1. Ez a nagy boldogság valami nem létezik...Boldog pillanatok vannak csak. S hogy mivégre van ez az egész, a szerelem, meg szex, meg ez az egész...Az is elég egyértelmű.

    VálaszTörlés
  2. megint félreértesz: egyáltalán nem nagy boldogságról beszélek, hanem nagy és különleges dolgokról...

    VálaszTörlés
  3. egyértelmű, hogy mivégre van ez az egész? úristen, ez nagyszerű, mondd azonnal.

    VálaszTörlés
  4. Nem merem mondani.

    VálaszTörlés
  5. Molly, miért nem tűzol ki cél(oka)t magadnak? miért teszed át másra a felelősséget?

    VálaszTörlés
  6. ha hárítanám a felelősséget, már rég egy nagy rakás gyereket szültem volna...a nők ezt ugyanis így szokták.

    VálaszTörlés
  7. "Ha valaki megmondaná, hogy mi legyen a cél ami felé érdemes haladnom, hát esküszöm lelkesen haladnék"

    akkor ez mégis micsoda?

    VálaszTörlés
  8. fikció és irónia keveréke. iván, te túl komolyan veszel engem...beszélek össze-vissza és néha véletlenül leírok ezt-azt.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.