kedd, április 29, 2008

Nemkreténség day one

A nemkreténség első napján pokoli szorongással és szívdobogással ébredek, tíztől telekonferenciázni kell az új főnökömmel, meg amúgy is, a szorongás alap, a nemkreténség nagyon komoly elvárás egy érzelmi kreténtől, brutális változás, figyelj, el kell döntened: vagy visszatérsz majomba, vagy vár az atombomba, nincs más út, hidd el, mi vagyunk a nyomorult generáció, én csak nyolcvankilenceseknek hívom magunkat és már meg is beszéltem egy haverommal, hogy hatvan évesen találkozunk a János hegyen és lelőjük egymást, én nem leszek magyar nyugdíjas, nem én.

Én élvezem az életet, de az élet nem élvez engem. A rák az én nagy tanítóm. Mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki, mekkora kalapkaki,mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki,mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése