mindenkit lelőnek, ugye?

még sose rettegtem a karácsonytól, volt már persze pocsék karácsonyom, prozacról leszokós, ködben tévelygős, borzalmasan kiégett, szomorú, terhes, de betegséges, az még sose volt, sose főztem még karácsonyi vacsorát, sose voltam még ennyire elhagyatott, persze, önzés már megint, de a családom már sosem lesz a régi, eltűnt, megszűnt, átalakult és milyen elképesztő az élet: az a szféra, ami annyi sok fejtörést és bajt és reménytelenséget okozott, hirtelen rendbe jött, de minden más szétesett, balansz, tudom, balansz, egyszerre semmi sem lehet rendben úgy látszik, vagy be kell érni a sok kis külön örömmel, tehát, hogy akkor most szerelmes vagyok, jó, legyen elég ennyi, nem kell még jó munka és egészség meg szép családi élet is, hát micsoda telhetetlen szörny vagyok én, hát persze hogy eljöttem veled, én nem vagyok évente szerelmes, mint te, itt ez a sok bizonytalanság is, kultúrsokk, a nem hiszek senkinek (férfiaknak meg végképp nem) félelme, lebegés egy vadidegen helyen, nem értem, hogy mit ugatnak és ők sem értenek engem, a helyemet nem találom (sehol), keresem, aki keres az talán, olyan nehéz belenyugodni, hogy az egész családom beteg, olyan egyszerű lenne legyinteni pedig, hol van már a belső legyintésem, ilyen az élet, ahogy a dolgok vannak, meg még, mindenki meghal, valahogy meg kell halni, elmegy, fűbe harap, feldobja a talpát, alulról szagolja az ibolyát, meghalok én is, nemrég sírtam, másodszor sírtam mióta, nem merek sírni, a sírás abbahagyhatatlan, mindig annak kell örülni ami van, marci nagy nehézségek árán kiszedi a fanni labdáját az ágy alól, ez a kedvence, muszáj, marcit szeretem, a sírás elnyomja az örömöt, a meghalásnak is örülni kell, része a minek is? ja, szóval része az életnek, hajnalban időnként felriadok, mert a gyökereimet tövestül tépi a rák, azon gondolkozom, vajon mért ennyire fájdalmas a hiány, gyászolok előre, mert nekem nincs anyukám, s apukám, próbálom elmegyarázni, dadogok itt, de nem érti senki, sok buta közhely, csak a törvény a tiszta beszéd, a változás maga az élet, a változást gyűlölöm, a változás jó, az éremnek az ő oldalai, be kell érni, legyen elég, elég legyen.