csütörtök, január 04, 2007

"a halálon mint egy álmon átesem"

Na jó, az életen inkább. Végigaludtam a délutánt megint. Hülyére aludtam magam, az okádásig eszméletlen voltam, aludtam, mint akit agyonvertek, satöbbi, satöbbi. És a legrohadtabb, hogy bűntudatom van miatta. Itt ez a szaros életem, hihetetlenül gyorsan pörögnek a napok, már így is végtelen sok időt elpazaroltam, erre én folyton csak alszom.
Lőjetek le.

2 megjegyzés:

  1. de aludni is tök jó. nem igazán vágom, hogy mi a probléma? miről tetszik lemaradni?
    na ugye.
    kérem a köpenyem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.