Hehe. Egomantrára takarítok, az anyám kilenckor az apokalipszis lovasaihoz hasonlóan becsörtetett a lakásomba és megállapította, hogy ebben a lakásban a takarítás már barkácsolásnak számít. Hozott viszont kaját, vett nekem egy új gáztűzhelyet és még a büdös pincében is tévelygett velem kicsit - bevallom, reménykedtem, hogy egyszer csak elalszik a villany, becsapódik a vasrács és kezdetét veszi a Sikoly 125 -, úgyhogy szavam sem lehet.
Az előbb találtam egy tányérba száradt, penésszel mesteri módon befuttatott banánhéjat a 'Clash of Civilizations and the Remaking of World Order' című könyv alatt. Ha Yoko Ononak hívnának, most ezt a banánhéjat csodálná mindenki New Yorkban a Japan Galleryben majd a milliárdos sznobok kezüket-lábukat törnék, hogy egy árverésen megvehessék. Kerekes Annaként viszont undorodva kidobtam a remekművet.
Azt álmodtam, hogy csak olyasmit csinálok ezentúl, ami jó nekem. Nem volt sok időm rá: csak három órát aludtam. De próféciának nem rossz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése