Marci kapott Apák Napjára tortát és olyan nagyon cuki apa volt, hogy nemcsak eljött velünk a játszótérre terelgetni a vadakat, hanem ágyba is tette őket, mesélt nekik, egyszóval hagyta, hogy este mámoros me time keretében sétálgassak és vásároljak kicsit EGYEDÜL. Igen, érzem én is: igazából Anyák Napja volt ma.
Egyébként olyan a babák nélkül, mint hirtelen felbukkanni a víz alól a Balatonban. Vagy mint mikor az ember a beszűkült tudatát próbálja kicsit kifelé fordítani brutális vizsgaidőszakokban. Vagy mittomén. Ilyen lehet egy idegen bolygón. Én meg csak ámulok, hogy régen úgy éltem, hogy tusfürdőket meg szemfestékeket meg parfümöket és büdös sajtokat vásároltam popsitörlő és biosajt helyett.
Mikor is volt ez? Hát...ezer éve legalább.