hétfő, április 07, 2014

ahogy a dolgok vannak

De az emberek komolyan elmentek szavazni és ezekre szavaztak? De miért? Hogyan? Hát mi történt az emberekkel?


Gondolom a kirajzolódás miatt is, meg persze - kirajzolódás ide vagy oda - a taszító fideszes-jobbikos gány okán, Marcinak már egy ideje mondogatom, hogy nézelődjön külföldön állásügyben. 
Kétségtelen, hogy költözés- meg változás-junkie is vagyok, szóval nemcsak politikai okai lennének egy újabb országváltásnak, arról nem is beszélve, hogy nagyon fáj a szívem, hogy hiába éltem olyan sokat máshol, sosem dolgoztam külföldön  - hacsak a londoni au-pairséget nem számítjuk munkának -; meg aztán azt is érzem, hogy úgysem vagyunk itt kevésbé elszigeteltek, mint külföldön voltunk: gyakorlatilag csak a tesómékkal találkozunk, semmi barátokkal kommunában gyereknevelésről nincsen szó (amúgy is alig vannak gyerekek a környezetünkben), a szüleim meghaltak, a többi családtagom öreg, beteg, fáradt, lusta, Marci szülei messze vannak, szóval itt vagyunk egymásnak mi, ahogy mindig...és akkor ezt miért ne csináljuk olyan helyen, ahol például ingyen vécék vannak a parkokban és a kedves öltönyös férfiak kis térképpel adnak útbaigazítást, ha eltévedsz, meg a standup comedy tényleg vicces és szimpatikus (hímnemű) bankárok mennek kézenfogva az utcán? Persze egyelőre (vagy soha, fogalmam sincs) nem megyünk sehová, úgyhogy hamarosan pszichológushoz kell majd járnom változás elvonás miatt. 
Ma izgalmas napom volt: első angol óra (mármint amit sok év után először tartottam) reggel héttől (!), első olasz óra (szentül elhatároztam, hogy végre megtanulok olaszul itthon, ha már kint nem sikerüt...btw az olasz tanárom elkerekedő szemmel hallgatta az elmúlt öt évem történetét, hát igen, szerintem is egészen rendkívüli volt; csak azt kell még kitalálni, hogy hogyan meséljük el a gyerekeknek a megismerkedésünk történetét szalonképesen), de valamiért mégis sokat szomorkodtam - persze ilyenkor csak végig kell gondolnom, hogy melyik szülőm halálának évfordulója lehet és mindjárt mindig megvan a rejtélyes szomorúság oka: ma öt éve halt meg az anyám.