Jaj, már megint rossz a kedvem, a szokásos körforgás, le se kéne írni, halálra unja mindenki nyilván: bölcsit meg lakásokat nézegetek és újra meg újra rájövök, hogy nincs pénzünk se erre, se arra, persze az is kiderült már, hogy túl drága az is, ahol most lakunk, ráadásul egy normális bölcsi egy gyereknek annyiba kerül, mint az albérletünk (olyan 1000 dollárnál kezdődik, az most 220 ezer forint körül van, persze itt mások az arányok, ugyanakkor ez bizony piszkosul drága a legtöbb embernek még itt is és nekünk ugye duplán kéne fizetni egy keresetből), arról nem is beszélve, hogy hosszú-hosszú várólisták vannak a jó bölcsikbe.
Menjek dolgozni, hogy több pénzünk legyen, jön a következő gondolat, haha, menjek, persze, csak éppen fél év, mire megkaphatom az engedélyt, azelőtt nem is tudok próbálkozni, de később is, hogy a fenébe próbálkozzak, ha itt vannak a gyerekek? Mit csináljunk velük, ki vigyáz rájuk ha állásinterjúra megyek (mondjuk állítólag be se hívnak majd, szóval nemtom mit izgulok)? Összefoglalva a probléma tehát: bölcsire nincs pénzünk, de amúgy is tök hosszú a várólista, szóval az egész egy szép nagy ördögi kör, mert amíg nincs munkám, addig nincs bölcsi se, de hogy lehetne bölcsi, ha nincs munkám?
Meg aztán itt van a lakásügy is: ahol lakni szeretnénk, ott nyilván csak drágán van olyan lakás, ami nekünk jó, rengeteg elvárásunk van, de kevés hozzá a pénzünk: olyan lakás kéne, amiben van mosógép, amiben lehetőleg sok a szőnyeg, amihez közel van bölcsi, játszótér, bolt, járda, eh, utálok ezen gondolkodni, olyan reménytelen.
Persze az sem tragédia, ha nem mennek bölcsibe, csak úgy szerettük volna, ha hallanak angolt minél előbb, mert ki tudja innen hová megyünk és a bébiszitterünk meg hetente, kéthetente egyszer pár órát van itt, az semmire se elég.
Tegnap egyébként részt vettem életem első amerikai buliján, ami természetesen pont olyan rossz volt, mint bármelyik másik buli bárhol a világon - én persze nem vagyok mérvadó, mert egyszerűen nem értem a buli intézményét: fölösleges dolgokról részegen beszélgetni és pocsék vicceken kínban nevetgélni annyira...nem is tudom. Pazarló, fárasztó, értelmetlen. Sokat inni eleve óriási luxus, mert rengeteg idő, mire kiheveri az ember az alkohol hatását, bulikat viszont nehéz alkohol nélkül elviselni, mert olyan rettenetesen unalmasak, szóval nehéz ügy ez, bár az én konklúzióm természetesen az, hogy buli helyett boldogan mosolyogva itthon akarok olvasni.
Ugyanakkor itthonról kiszabadulni mindig jó, szóval titokban élvezem még a vacak bulikat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.