Úristen és Marcika majd metallikás pólót hord?
Bizony és hosszú zsíros haja lesz, de te imádni fogod akárhogy néz ki.
Tegnap kicsit vágtam Léna hajából, mert már a szemébe lógott (állati béna vagyok, úgyhogy punkosan zűrösre sikeredett, de Léninek minden jól áll, annyira szép a kis arca), aztán eltettem a szép kis haját egy borítékba és ráírtam, hogy Léni haja 2012. március 20. Teljesen elérzékenyültünk, ahogy nézegettük a borítékot és elképzeltük benne a hajat - nagyon érzékeny család vagyunk, az biztos.
Ha már most pityergünk a hajat látva, mi lesz velünk húsz év múlva, ha majd előbukkan a szekrény mélyéről?
Egyébként meg azon gondolkodtam, hogy amikor az ember anyja meghal, akkor valahogy olyan ősmagányba zuhan, akárki van is körülötte, akárki szereti is. Az anya és az ő kizárólagos szeretete olyan bástya, ami semmivel nem pótolható, ezért el is döntöttem, hogy vigyázok magamra, hogy sokáig éljek, elvégre nagy szükség van rám - két embernek egészen biztosan én vagyok a bástyája, úgyhogy holnaptól nem eszem a kedvenc csilis konzervbabomat*, biztos telenyomják tartósító vackokkal, francbamár.
*azt hiszem ez az egyetlen bűnös szenvedélyem maradt - unalmas egy figura vagyok, az már biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.