Sokat gondolkodom azon, hogy hogyan is voltam régen én ezzel a gyerekvállalással.
A legjobban egy sztorival tudom illusztrálni a dolgot: 30 körüli tanítványom ecsetelte a terveit éppen, kifejtve, hogy a következő évben mindenképpen szülni szeretne. Erre én (33) elkerekedett szemmel, őszinte megdöbbenéssel felkiáltottam: tényleg? de miért?
Azóta, mint tudjátok, már másképp gondolom, ma reggel is annyira nagyon viccesen kukucsoztunk hármasban, jó fejek na, szép velük az élet.
Én pedig: – Tényleg? De már most?
VálaszTörlés:(((
Az még jobb, hogy: Tee?? Minek?
VálaszTörlésnajó, de ha a másikat kérdőjelezem meg, az egy tök más álláspont. nekem úgy általában a gyerekvállalás volt megdöbbentő.
VálaszTörlés