Hú, tövig rágtam a körmöm.
De miért?
Hát, úgy látszik mégse vagyok olyan jól.
De hát pont most mondtad, hogy...
Hát igen. Ugyanakkor egyfolytában azon szorongok, hogy vajon megyünk-e valaha olyan helyre, ahol nemcsak életben tartalak titeket, hanem én magam is élek...
Fú, de jó, hogy nincsenek kommentek. Annyira megkönnyebbültem - és a kötözködés az csak egy része a kommentekkel kapcsolatos problémáimnak.
Az igazi rettegésem az volt, hogy amíg alszom, jön egy elmebeteg és szemétségekkel végig kommenteli a postokat, meg linkelgeti a rólam vezetett geciblogját, amit azért ír, hogy megmutassa a világnak, hogy valójában micsoda egy szörnyeteg is vagyok.
Igen, történt már ilyen pár éve (nem is értem, akkor miért nem szüntettem meg a blogot), persze röhögni kellett volna meg legyinteni, de rosszul viselem a verbális agressziót, meg amúgy is, ez milyen krípi már, most is feláll a szőr a hátamon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.