hát persze, elméletileg én is úgy képzelem, hogy kellenek nagy célok, hogy a napi hányinger rutin fölött, mögött is van élet, vagy ott van igazán, vannak nagyobb dolgok, olyasmik, amikért tényleg érdemes élni, de aztán sokszor a nihil olyan mértékben elönti az agyamat, hogy semmi más nem foglalkoztat hosszú ideig, csak a túlélés, a gondolat, hogy na, akkor ezt a napot is végigcsináltam és akkor van a holnap meg a holnapután, de azokra minek is gondolni, ha egyszer ugyanígy csak a túlélés hajt majd és olyankor minden olyan nevetségesnek tűnik a tengődésen kívül. mert hát ki mondja azt, hogy a nagy és szép céloktól leszek igazi ember? végtére élet az is, ahogy szép lassan beleszürkülök a saját létezésembe.
baszd meg molly bloom.
baszd meg molly bloom.
ez ellen yoda biztos tudna valami gyújtó hangú óvást
VálaszTörlés(vajon hol járhat ilyenkor?)
Itt vagyok!! DE nem emelek óvást, hiszen pont így gondolom, mi ellen emelnék? Elméletileg egyetértünk, pont erről írtam az újraindított blogomban, hogy kellenek a nagy célok, meg ilyesmi. A különbség, hogy rám ritkábban jön ez a nihil, sőt újabban szinte soha. Hogy miért nem, arról vannak feltevéseim, de jobb, ha nem írok erről, mert rettenetes vita törne ki. /aminek én örülnék, de ti nem./
VálaszTörlésjaj hát az utolsó harmadát gondoltam ihletőnek, azaz nem jól van ez így, nem szabad beletörődni, csak láncainkat veszthetjük, cserébe egy egész világot nyerhetünk
VálaszTörlésIgen, az a rész csábító, viszont én más számára nem jelölhetek meg életcélokat, ilyesmit nem állítottam. Az, hogy kifejtem a véleményem, meg mondjuk szenvedélyesen érvelek a nézeteim, meg a saját céljaim mellett, nem jelenti, hogy ugyanezek a célok mást is lelkesítenek. Másoknak más cél kell, meg hit, de valami kell, ami túlemeli az embert a hétköznapok érzelmi és egyéb viharain.
VálaszTörlésAnnak nincs értelme nyilván, hogy célokat javasoljunk, meg megvitassuk, milyen célokat kellene Mollynak maga elé kitűznie. Egyébként is belejátszik ebbe sok minden, pl. a megélhetés kényszere, a véletlenek, meg sok minden. Mégis, én a helyében írói vagy legalábbis újságírói babérokra törnék, még akkor is, ha ez csak olyan hobbiszinten,vagy másodállásban, vagy mitom én menne. Neki írói tehetsége van, s nem csak regényt, lehet írni, de novellát, verset, vagy akár publicisztikát is. Emellett a helyében én még további nyelveket tanulnék. És még egy dolgot tennék, ami rontaná ugyan írói-újságírói esélyeit, de azért teljesen még az sem lehetetlenítené el. Szerintem ha miondezt megtenné, sokkal kiegyensúlyozottabbnak érezné magát.
VálaszTörlésde hát neki az fő a baja, hogy nincs kivel kommunikálni through...
VálaszTörlésvagy erre is van megoldásod?
kedves gg, azért nagyon nehéz ám érzéseket racionalizálni, bár úgy látom, mostanában erre van itten igény.
VálaszTörlésez most csak félig volt ironikus... full komolyan vevőseket nem tudok :/
VálaszTörlésaz nem is baj, csak mondom
VálaszTörlésMert a kommunikálni through olyasmi, amit döntéseinkkel kevésbé tudunk befolyásolni. Vannak dolgok, amit tudunk befolyásolni /munka, célok, stb., ezeket sem teljesen/, ez a szerelem, együttélés, boldogság viszont nagyobbrészt nem rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e a párunkat vagy sem. De ezen vita lesz, de most csak hosszan lehetne ezt kifejteni.
VálaszTörlés