"this is what you get"

Na ennél nagyobb csalódások most már ne érjenek, ha kérhetném. Amúgy mindenki geci, az is, aki nem. Nem írok blogot, de azér mégis. Végülis érdemes rögzíteni legfájdalmasabb veszteségeinket.
És én majd újra meg újra meg újra elhiszem mindenkinek, hogy ő nem úgy gondolta, ő nem azért, ő nem így, ő nem úgy. Haragudni kell, szakítani, elválni, valóban eltépni minden köteléket, az legalább biztos. A vége van, az legalább biztos.
Egyébként persze még nem döntöttem el, hogy mi fáj igazán, hogy valaki olyan hazudott nekem nem is egyszer, nem kicsit pofátlanul, akinek hittem és akiben bíztam, vagy hogy egy vadidegen megítél engem és ez a vadidegen befurakodik a múltam egy fontos részébe. Féltékeny is vagyok, nyilván, de ha ez az egész nem így derül ki, nem ilyen aljas sunyi módon, akkor korántsem lenne ilyen rossz. Furcsa volna, meg idegen, de nem sírnék miatta, nem akarnék magyarázatot, pontosan érteném, hogy mi miért történik.
Azt érzem, amit akkor januárban, azt érzem, hogy elárultak, hátba támadtak és hogy valami megmásíthatatlanul elmúlt.
Kibaszott szex és az összes szánalmas köcsög játszma körülötte.